Munkatársak

Farkas Tamás PhD, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének adjunktusa. 1994-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát, s kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n. 1997-től az ELTE oktatója. "A magyar hivatalos család- és asszonynév-változtatások (különös tekintettel a 20. század második felére)" című doktori értekezését 2002-ben védte meg. 2004 óta vezeti a magyar hivatalos családnév-változtatások történetének vizsgálatára vállalkozó interdiszciplináris kutatócsoport munkáját. Több tanulmányt publikált a családnév-változtatások művelődéstörténetét és névanyagát érintő kérdések témaköréből. A Névtani Értesítő szerkesztője, a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. Nyelvész, elsődleges kutatási területe a névtudomány.

N. Fodor János az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének tanársegéde. 2000-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát a Károli Gáspár Református Egyetemen, s kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n. 2001-től az ELTE oktatója. Doktori disszertációját a történeti magyar családnévrendszer, illetve -névanyag vizsgálatából írta. Kutatási területei: nyelvtörténet, dialektológia, névtan. A Magyar Névtani Értekezések sorozat szerkesztője, az MTA-ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoport tagja, szobafőnök. A kutatócsoport tagjaként a névváltoztatások névanyagát a magyar családnévállomány rendszerének, állományának szempontjából vizsgálja.

Kozma István 1986-ban szerzett filozófia-történelem szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Több munkahelyen dolgozott; volt oktató, lexikonszerkesztő, tudományos segédmunkatárs, levéltáros, legutóbb tudományos munkatárs az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetében. Jelenleg "szellemi szabadfoglalkozású", az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének doktorjelöltje. Érdeklődési és kutatási területe: Magyarország 19-20. századi társadalomtörténetének etnikai és vallási mozzanatai, különösen a magyarországi felekezeti népességek és egyes nemzeti kisebbségek összehasonlító társadalomtörténete, egyes asszimilációs jelenségek tanulmányozása. 1993 óta foglalkozik a családnév-változtatások társadalomtörténeti kérdéseivel, ez irányú tevékenységének összegzése a 2002-ben Karády Viktorral közösen írott, sokat hivatkozott könyve: "Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig".

Juhász Dezső CSc, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója, a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék tanszékvezető professzora. Fő kutatási területei: magyar nyelvtörténet, dialektológia, névtan. Több nyelvtörténeti, illetve dialektológiai munkaközösség munkájának részese, ilyen témájú pályázatok irányítója. Az MTA-ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoport tagja, A romániai magyar nyelvjárások atlasza c. kiadványsorozat szerkesztője. Névtudományi, névtörténeti témákkal egyetemi hallgató kora óta foglalkozik. A névváltoztatások kutatására alakult kutatócsoport tagjaként névszociológiai, művelődéstörténeti és interdiszciplináris névtani tanulmányokat publikált. A Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára, a Magyar Nyelv folyóirat szerkesztője, az MTA doktorképviselője.